2012. július 25., szerda

Csupán... (elmélkedek egy kicsit)...

... semmiség, nem érzelmi kötődést  kiváltó alap: igen, ez a tablet. Igazából jobb név lenne számára az eldobható számítógép. Mint ahogyan különösebb gond nélkül dobjuk ki a két év után (mert milyen érdekes, éppen ennyi az operátoroknál is a hűségidő, ugye?) a mobilunkat. Az alap egyébként az, hogy sokan - nem itt, más felületeken - nagyban drágállják a tableteket. Ugyanakkor ezzel összefüggésben talán érdemes megnézni a fogyasztói szokásokat is.
Mostani hír, hogy soha nem látott és remélt mennyiségben adtak el Kindle Fire tabletet (inkább megjelenésekor, vagyis tavaly év végén) és most is rekordokat döntöget a Nexus7. El ne felejtsem, közben mindenki az origóra szemezi tekintetét és ahhoz mérve néz az ügyre, az origó pedig nem más, mint az iPad. Csakhogy, szerintem ez a világ egy kicsit is pénzesebb fele is nem is így működik.
Egyrészt, az Apple mindig is nagy ízlés(ki)alakító volt. Azaz, kitalált egy terméket, majd erre az addig senki által nem ismert cuccra rászoktatta a fogyasztókat. Nem fogom a teljes termékskálát felsorolni, ez ettől tény. Igen ám, de erre ráültek más, későbben ébredő, vagy az aktuális trendről lemaradni nem akaró más gyártók is, és valami hasonlót ők is fejlesztettek. Talán a legegyszerűbb példa az iPod, aminek nyomán az mp3-lejátszók hada jött el és adtak belőlük sokkal, de sokkal többet, mint az eredeti Apple-holmiból. Az egy más kérdés, hogy mindeközben az Apple profitja volt a legtöbb, mert meg tudta fizettetni az újdonságot az első vásárlókörrel.Hogy e gondolatmenetet befejezzem, közben az mp3-lejátszókat elnyelte a mobiltelefon, amely majdnem minden más eszköz fölött nyerésre is áll, jelenleg is - legalábbis megfigyeléseim alapján. És megint érkezett a zseniális Apple, aki meg kihozta az iPad tabletet. Direkt nagyra hagyva, hogy véletlenül se lehessen összekeverni a mobillal, és direkt korlátozott tulajdonságokkal. Termék nem volt, igény nem volt, de lett termék, s kiderült, lehet úgy marketinget csinálni, hogy azt is óhajtsuk, amiről szinte semmit sem tudunk. S hogy ez 500 vagy 600 dollárt ér? Kit érdekel, ha az elsők között alakíthatom át az életemet a multi által sugallt mintára, amihez ráadásul divatos készülék is jár...?!
A másik óriás, a Google az Android fejlesztésével majdnem ugyanezen az úton jár. Természetesen az Amazon is, a Kindle Fire megjelentetésével.
Csakhogy, és tulajdonképpen a következő mondatokat dédelgettem eddig, közben a szokások is megváltozni látszanak. Az Apple és a Google már nem háborúzik. Valahogy és valahol összekacsintanak egymással, és közben mi is jól járunk. Ugyanis a 200 dolláros tableteket - mindegy, ki gyártja - nem az iPad helyett veszik, hanem mellé.
Magyarán, teljesen nyilvánvaló, hogy ezeket szinte eldobásra gyártják. A jelek egyébiránt roppant egyszerűek. Itt van a Kindle Fire, amire nem tudtak egy tisztességes, és időtálló töltési lehetőséget applikálni, (mert a sajátos és sérülékeny microUSB minden, csak nem az) mint ahogyan az iPadra sem, sőt, végeredményben egyik tabletre sem. A következő pont az akkumulátor, amelyet otthon gyakorlatilag senki sem tud cserélni. Hó, hát persze, a tablet magában is javíthatatlan, és miért is szeretnéd megjavítani, ha másfél éves korában a piacon lévő új modell annyival, de annyival többet tud, jobb kijelzőjű, nagyobb tárhelyű, s más meg jobb az operációs rendszere, és minimum 100 ezerrel több alkalmazást érhetsz el vele... (Épp ebben a blogban mutatom folyamatosan, hogy egy átlagfelhasználó - akármennyi is a kínálat - 40-50-nél többet szerintem soha nem is használ, kicsit a MinDigTV reklámjára gondoljatok...)
S még egy megjegyzés. A mobilra - az úgynevezett okostelefonra - érdekes módon e tablet-árakat, sőt, sokkal többeket azoknál, simán megadjátok, ugye...?
Természetesen a beetetés roppant sikeresnek bizonyult.
Nem tagadom, nekem is csorog egy kicsit a nyálam a Nexus 7-re (tud-e, s mennyivel) többet, mint a Fire. Gyerekeim megtiltanák a Fire eladását, mondván, akkor az kell nekik (persze a rendes laptopjaik mellé...) szóval kérdések vannak, és a világ megy tovább.
Na, azt nem tudom, hogy mindez azt is jelentené, hogy előre...

4 megjegyzés:

  1. Kedves Kros54!
    Még júliusban kezdtem el olvasni a blogodat. Eleinte nagyon sokat segítettél és köszönöm.
    Csak egy problémám van ami nem túl eget rengetô, de azért zavaró.
    A problémám nem más mint az mikor olvasnék a tableten akármit több könyvet is próbáltam már az oldalszámok nem "valódiak" úgy értem pl. egy 350 oldalas könyvnél már több mint 4000 oldalt számol a szerekentyû.
    Válaszodat elôre is köszöm.

    VálaszTörlés
  2. Igazság szerint a dokumentum méretét nem az oldal-, hanem a karakterszám jellemzi jobban. Egy nyomtatott oldalra nyilván több karakter fér el, mint egy képernyőre. Tehát a 4000 oldal az tablet-oldalt jelent az adott betűnagysággal és típussal.
    Másképpen fogalmazva, egy nyomtatott oldalt kb. 10x annyi tablet-oldalként lehet így elolvasni.

    VálaszTörlés
  3. Bocsáss meg rosszul fogalmaztam. Úgy értem mindig ugyanannyi az oldalszám vagyis hiába kicsinyítem le a betûket, sorokat mindig ugyanannyi lesz az oldalszám. Mindig a legnagyobb betûmérettel írt oldalak számítanak egy darab oldalnak ,ha kisebb betûket használok és kisebb kihagyásokat akkor van, hogy egy lapozással azt jelzi több mint 15 oldalt lapoztam.
    Lehet, hogy nem egészen érthetôen fogalmaztam és ezért elnézésedet kérem.

    VálaszTörlés
  4. A helyzet az, hogy pontosan nem tudom, de hogy a karakterszámmal függ össze, abban majdnem biztos vagyok.
    De a leírásod - illetve saját tapasztalataim alapján is - ez úgy történhet, hogy a Kindle az akármilyen formátumot átkonvertálja magának, s azt számolhatja (ez lehet tehát a 4000 oldal).

    VálaszTörlés